Nagybányán az RMDSZ közgyűlése és a Polgári Együttműködési Mozgalom lakossági fóruma egyaránt 25-30 kívülállót vonzott a helyszínre. Az RMDSZ közgyűlésén Ludescher István elnök, Vida Noémi ügyvezető alelnök, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tartott beszámolót. A népszámlálási adatok szerint Nagybányán magyarok lélekszáma tíz esztendő alatt közel ötezerrel lett kevesebb. Az anyanyelvi oktatás fejlesztése szempontból előrelépésnek tekinthető Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő kinevezése, aki elődeinél jóval eredményesebben képviseli a magyar oktatás ügyét. A magyarországi Apáczai Közalapítvány támogatásával megvásárolt, és a Németh László Iskolaalapítvány kezelésében lévő egyelőre üresen áll. Szó esett a magyar egyházakat ért méltánytalanságról: míg az ortodoxok 500 fizetett egyházi alkalmazotti állással rendelkeznek megyei szinten, a római katolikus egyháznak mindössze 9 állással. Kulturális téren a Teleki Magyar Ház volt az elmúlt időszak egyik legnagyobb közösségi megvalósítása. Dávid Lajos, az EMKE helyi elnöke elmondta, sikerült valamit elindítani a nagybányai művelődési életben. Cziple Aurél elmondta: megyei szinten jelenleg 184 magyar első osztályos tanul, s kb. 250 gyermek részesül fakultatív magyar oktatásban. Ez kevés. A Polgári Együttműködési Mozgalom okt. 19-én tartotta alakuló összejövetelét. Felsőbányai, koltói, máramarosszigeti, szinérváraljai sőt szatmári érdeklődők is eljöttek, megjelent Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus, valamint Sárközy Zoltán, a nagyváradi polgári mozgalom egyik vezéralakja. Az esten lehangzott, hogy a polgári mozgalom Erdélyben abból a meggondolásból indult, hogy vannak peremre szorított/ szorult energiák, amelyeket az RMDSZ nem akart, nem tudott megszólítani. Az RMDSZ és a civil szféra kapcsolata sajátosan alakult, hiszen a pénzügyi "csapoknál" az RMDSZ ül, s azt támogat, akit akar. Az erdélyi magyar kisebbség elvileg öt forrásból részesülhet anyagi támogatásban: az RMDSZ-nek, mint politikai pártnak járó évi 5 milliárd lejes költségvetési támogatás mellett, a Kisebbségi Tanács évi 18 milliárdos, a Communitas Alapítvány által kezelt magyar alapjából, magyarországi állami (alapítványi) támogatásokból, önkormányzati költségvetésből, valamint Európai Uniós pénzügyi forrásokból. Ezek közül az első három legfontosabb forrást az RMDSZ tartja kezében. Normális körülmények között az RMDSZ-nek csak a pártpénzek fölött lenne szabad rendelkeznie, a többiről a civil társadalom kellene döntsön. /Vásárhelyi D. Miklós: Polgárok, pártok, politikák. RMDSZ-közgyűlés és a polgári mozgalom összejövetele. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 25./
2003. május 21.
Máramarosszigeten a városi RMDSZ-szervezetnél a máj. 17-ére kitűzött közgyűlés előtt váratlanul újabb elnökjelölt jelent meg Béres István erdészmérnök személyében, majd Gerstmayer József eddigi elnök mondott le a jelöléséről. A tisztújításnál, az elnökjelöltek bemutatkozása után Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő bejelentette, hogy a jelölt, Béres István nem vállalhat politikai tisztséget, mert mint az állami erdőgazdálkodás igazgatója, köztisztviselőnek számít, és a 161. sz. törvény ezt tiltja. A bejelentés vitát váltott ki, majd Gerstmayer tanácsára a szavazók fele elhagyta a termet. Így Markó-hű szárny által támogatott Kósa Árpád simán nyert. Az újonnan bekerült 16 választmányi tag is mind az ő embere. Gerstmayer jelezte, óvást nyújt be az Országos Szabályzat-ellenőrző és Felügyelő Bizottsághoz. /Román János: Máramarossziget. Marakodás, zűrzavar, bojkott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. július 15.
Sokan megkérdezik, hogy a magyar vezetők gyermekei itthon avagy külföldön tanulnak, továbbá hol telepedtek le, idegenben élnek-e vagy hazatértek-e szülőföldjükre. A romániai magyar nemzeti közösség lélekszáma fogyott, az apadás oka pedig nagyrészt a kivándorlás. Az emigrációt választók többsége értelmiségi, akik az erdélyi magyarság szellemi vezetői lehetnének. Eközben az itthon maradottak úgy érzik, hogy cserbenhagyták őket, sokan úgy vélik: helytállásuk többnyire értelmét veszti. Sokszor azon személyek gyermekei távoznak, akiknek itthon kellene példát mutatniuk. Az újságírók megkérdezték a magyar parlamenti képviselőket és szenátorokat, a történelmi magyar egyházak vezetőit és közéleti személyiségeket. A vezetők közül sokak gyermeke jelenleg itthon tartózkodik, esetenként fordul elő az, hogy ösztöndíjjal külföldön tanul, de azzal a szándékkal, hogy tanulmányai elvégzése után itthon szeretne gyökeret ereszteni. Szabó Árpád unitárius püspök fia Kolozsváron él, magánvállalkozóként dolgozik, unokái is itt végzik tanulmányaikat. Mózes Árpád evangélikus püspök fia Gyulán dolgozik fizikusként, két unokája szintén Gyulán él és tanul. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke három gyermek édesapja, mindannyian kiskorúak még, és Nagyváradon tanulnak. Pap Gézának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének öt gyermeke van, közülük egy Budapesten tanul holland szakon, tekintettel arra, hogy Romániában nem létezik ilyen szak, egyik a kolozsvári teológia hallgatója, három kisebb gyermeke pedig érettségi előtt áll, Kolozsváron járnak iskolába. Az RMDSZ parlamenti képviselői közül Antal István egyik fia a kolozsvári Zeneakadémián tanul, másik gyermeke Kolozsváron végzett, sikerült hároméves ösztöndíjat szereznie az Egyesült Államokban, de a továbbképzés után hazatér Erdélybe. Asztalos Ferenc mindkét fia egyetemet végzett, itthon próbálnak meg boldogulni. Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő két gyermek édesanyja, egyikük Nagybányán végezte a tanulmányait, ott is él, másik gyermeke Budapesten tanul, de szándékában áll hazatérni. Erdei István képviselő mindkét gyermeke Szatmárnémetiben tanult és a városban él. Kerekes Károly gyermeke tanárként Marosvásárhelyen dolgozik. Kovács Zoltán gyermekei Nagyváradon, illetve Érmihályfalván dolgoznak. Márton Árpád képviselő két gyermeke Kolozsváron tanul. Ráduly Róbert képviselőnek két kiskorú fia van, mindkettő a csíkszeredai magyar óvodába jár. Pécsi Ferenc egyetlen fia Bukarestben doktorandus. Tokay György mindkét fia az országban dolgozik. Vida Gyula képviselő két gyerekeitthon dolgozik. Varga Attila képviselő gyermekei magyar iskolába járnak. Winkler Gyula képviselő kisfia magyar nyelvű óvodába jár. Borbély László képviselő lánya a bukaresti Közgazdasági Tudományegyetem hallgatója. Vekov Károly Kolozs képviselőnek négy gyermeke van, mindegyikük az országban él. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő két gyermek apja, akik itthon vannak. A szenátorok közül Markó Béla szövetségi elnöknek három gyereke van. Egyik tanársegéd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, lánya gyakornok ügyvéd Bukarestben, legkisebb fia hároméves. Frunda György szenátornak két lánya van, itthon tanulnak. Verestóy Attila szenátor fia Bukarestben dolgozik. Sógor Csaba szenátor négy gyermeke itthon van. Az RMDSZ ügyvezető elnökének, Takács Csabának két gyermeke szintén. Mikó Lőrinc tanácsos négy gyermeke sem távozott külföldre, ugyanúgy Molnos Lajos tanács fia sem. /Borbély Tamás, Köllő Katalin, Ördög I. Béla, Papp Annamária: Hol élnek vezetőink gyermekei? Mindenki itt van, de mégis fogyunk... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/
2003. november 13.
Nov. 11-én a képviselőház és a szenátus költségvetés, pénz- és bankügyi szakbizottságainak együttes ülésén befejeződött a 2004. évi költségvetési törvénytervezet vitája. Az RMDSZ parlamenti frakciója komplex tárgyalások sorozatát kezdeményezte a költségvetési törvénytervezet vitája kapcsán és több úton igyekezett érvényesíteni a magyarlakta megyékből összesített igénycsomagot. A pénzügyminisztériummal folytatott előzetes tárgyalások eredményeként már a kormány által előterjesztett törvénytervezetben fellelhetők az RMDSZ javaslatai, különösen a helyi önkormányzatok megfelelő finanszírozásával, az egyes beruházási programokkal, valamint a közoktatási intézmények épületeinek építésével, javításával kapcsolatban. Az egyeztetések eredményeként egyes erdélyi megyék (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szilágy) kormányhatározat útján jutnak majd többletösszegekhez, helyi vagy regionális programok finanszírozására. Winkler Gyula képviselő az RMDSZ képviselőinek közel 50 módosító indítványát terjesztette elő. Az elfogadott módosítások közel 50 milliárd lej többletfinanszírozást jelentenek a magyarlakta megyék részére. Említésre méltóak az egészségügyi minisztérium költségvetésében kieszközölt módosítások, amelyek például a kézdivásárhelyi szülészetnek 5 milliárd, a marosvásárhelyi megyei kórháznak pedig 5,87 milliárd lej többletfinanszírozást jelentenek. Ugyanakkor a mezőgazdasági minisztérium költségvetésében megjelennek a Kovászna és Maros megyei hidrotechnikai beruházások, melyek finanszírozása 15 milliárd lejjel emelkedik. Ugyancsak az RMDSZ javaslatainak érvényesítése által a magyar egyházak az államilag finanszírozott világi személyzet számát 100 hellyel növelték. Jelentős növekedésben sikerült részesíteni a kisebbségi szervezetek működésére előirányzott állami támogatás összegét, valamint az interetnikai programok finanszírozására elkülönített költségvetési keretet. Nov. 12-én a képviselőház és a szenátus költségvetés, pénz- és bankügyi szakbizottságainak együttes ülésén sor került a 2004. évi társadalombiztosítási költségvetési (TBK) törvénytervezet vitájára és elfogadására. Az RMDSZ többnyire pontosító jellegű módosító indítványait Böndi Gyöngyike és Kerekes Károly képviselők terjesztették elő. /Befejeződött a 2004. évi költségvetési törvénytervezet bizottsági vitája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2003. november 26.
Fellebbezést nyújtott be az RMDSZ Területi Szabályzat-felügyelő Bizottsághoz Kósa Árpád, aki a hónap eleji máramarosszigeti RMDSZ-tisztújítás eredménye és lezajlása ellen tiltakozik. A november elején másodszorra kiírt választásokon Kósa Árpád - bár előzőleg jelöltette magát - nem jelent meg, és Béres Istvánt választották a helyi szervezet élére. Kósa szerint törvénytelenül zajlott a választás, mivel ezt magánlevél, és nem törvényes határozat alapján írták ki. Kósa hozzátette, a másik ok, amiért fellebbezett, a szavazók alacsony létszáma. "A májusi tisztújításon Gerstmayer József, az akkori területi RMDSZ-elnök kijelentette, legkevesebb 120 választó szükséges. Ezzel szemben novemberben csupán hetvenheten vettek részt a választásokon" - mondta Kósa. A máramarosi RMDSZ május elején megtartotta első helyi tisztújítását, melynek eredményeként Kósa Árpádot választották meg a helyi szervezet élére, mivel Béres Istvánt az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője, Böndi Gyöngyike kizárta a jelöltek listájáról. A képviselő az összeférhetetlenségi törvényre hivatkozott, Béres ugyanis vezető tisztséget töltött be a helyi erdőigazgatóságnál. Akkor Béres fellebbezett a tisztújítás eredményei ellen, és Markó Attila, a Szabályzat-felügyelő Bizottság elnöke levélben közölte: újabb tisztújítás kiírását javasolja. /Pesek Attila: Választási fellebbezés. Kósa Árpád szerint törvénytelen volt a tisztújítás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./
2003. november 28.
Nov. 23-án került sor a szinérváraljai RMDSZ közgyűlésére. Szilágyi Adalbert Béla elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük Böndi Gyöngyike képviselőasszonyt és Ludescher István Nagybánya-területi RMDSZ elnököt. Szilágyi A. Béla beszámolóját a népszámlálás Szinérváraljára vonatkozó adatainak ismertetésével kezdte. A városban 8094 (80,16 %) román, 1768 (17,51 %) magyar, 140 (1,38 %) cigány, 59 (0,55 %) német, 33 (0,32 %) ukrán, 2 (0,01 %) zsidó és egy cseh nemzetiségű polgár él, 2 százalékkal csökkent a magyarok számaránya. Ismét két magyar óvodáscsoport indult, siker az is, hogy az I-VIII. osztályokat nem vonták össze. Az idei év legrangosabb eseménye a Sylvester János születésének 500. évfordulóján rendezett ünnepségsorozat volt. Az évfordulót olyan fontos eseményekkel kapcsolták össze, mint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlése és a Bocskai-díjak átadása. A Petőfi Sándor Versmondó Vetélkedőn a hat belföldi és hat magyarországi benevező közül Szinérváralja a második helyet nyerte. A helyi magyar az önálló magyar iskola (tagozat) létrehozásának ügyében lobbiznak, úgy néz ki, a közeljövőben ez eredményes lesz. Merli Ferenc, felszólalásában az elöregedést, a tagság körében uralkodó rossz hangulatot, az országos politika feszültséggócainak a kispolitikára való kihatásait, a magyarság egységének gyengülését említette. Elhatározták, hogy kulturális egyesületet alapítanak, a választmány a Sylvester János Egyesület név mellett döntött. Az egyesület elsősorban a pályázati lehetőségek kihasználásában szeretne segítséget nyújtani, de bármilyen civil, kulturális kezdeményezést támogat. /Tamási Attila: Szinérváralja: kultúránknak nem csak múltja, hanem jelene is van. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 28./
2003. december 8.
Dec. 6-án tartotta első konferenciáját a Romániai Magyar Nők Fóruma. Dudás Annamária társelnök megnyitó szavait követően Frunda György szenátor üdvözölte a konferenciát. Böndi Gyöngyike képviselő ismertette a nők, anyák, kismamák, családok jogait szavatoló legújabb törvényeket, majd elfogadták a szervezet alapszabályzatát és programját. Úgy döntöttek, hogy ezentúl a szervezet neve Romániai Magyar Nők Szövetsége lesz, és az RMDSZ-en belül fognak tevékenykedni. Elsősorban a helyhatóságokban kívánnak szerepet vállalni, és azt próbálják elérni, hogy az RMDSZ kongresszusi határozata értelmében a nők 15%-ban képviseltessék magukat a szövetség vezető döntéshozó testületeiben. Nem szerepelt a konferencia napirendjén és a napirend elfogadásakor sem született ilyenszerű javaslat, a nagybányai küldöttség hirtelen tisztújítást követelt. Az eredmény: leváltották Dudás Annamáriát, aki addig Böndi Gyöngyikével közösen töltötte be a társelnöki szerepet, s az elnökséget az addigi társelnök képviselőnő, Böndi Gyöngyike szerezte meg. /(mózes): Első konferenciáját tartotta a Romániai Magyar Nők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./ Botránnyá fajult a Romániai Magyar Nők Fórumának az ülése. Az ülésen alapszabályt változtattak, és menesztették a két elnöknő egyikét. A menesztett elnök úgy véli, a nagybányai tagok puccsot hajtottak végre. Országos szervezetté alakult át a legutóbbi közgyűlésen a Romániai Magyar Nők Fóruma, amely egyben felvette a "szövetség" elnevezést. Dudás Annamária szerint a közgyűlés teljesen törvénytelen volt. Elmondása szerint a rendezvényt konferenciaként szervezték meg. Szavazásról szó sem volt, hiszen alapszabály-változtatás vagy választások csak közgyűlésen kerülhetnek terítékre. "Puccsszerűen, a nagybányaiak javaslatára módosították az alapszabályt és kinevezték Böndi Gyöngyikét elnöknek. Még olyanokat is szavazásra buzdítottak, akik nem is voltak nőszövetségi tagok" - magyarázza a volt elnöknő. "Ezt a szervezetet én alapítottam két társammal, a képviselő asszony mindössze az én jóindulatomnak köszönhetően lett kinevezett elnök, ugyanis két hónapja kértem fel, hogy vállaljon szerepet a szervezet vezetésében" - tette hozzá felháborodva Dudás Annamária. "Mivel a határozatokat törvénytelenül javasolták és fogadtatták el, én továbbra is a Romániai Magyar Nők Fóruma elnökének tekintem magam, Böndi Gyöngyike pedig felőlem lehet akármilyen szövetség elnöke" - mondta el Dudás Annamária, hozzátéve, hogy sérelmeit nem hagyja orvoslás nélkül. /Lázár Lehel: Puccs történt a nőszövetségben? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./
2003. december 22.
Dec. 20-án, az RMDSZ megalakulásának 14. évfordulója alkalmából hagyományosan Marosvásárhelyen tartott ünnepi rendezvényen adták át a szövetség által létrehozott Ezüstfenyő-díjakat, amelyeket azoknak a személyeknek adományoznak, akik munkájuk révén jelentősen hozzájárultak az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásához, valamint az RMDSZ programjának megvalósításához. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, 14 évvel ezelőtt az RMDSZ a szövetség, az egység, az önállósodás útján indult el és ma is ezen halad. A visszaszolgáltatási folyamat révén csak Székelyföldön több mint 250 000 hektár közbirtokossági erdőtulajdont sikerült visszaszerezni a székelység számára, de már több százra tehető az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. Az Ezüstfenyő-díjat ezúttal 25-en - köztük önkormányzati képviselők, országos tisztségviselők, egyházi személyek, vállalkozók - vehették át Idén Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Király András, Arad területi elnök, Tokay György parlamenti képviselő, Szilágyi János besztercei kertészmérnök, Balazsi József érsemjéni polgármester, Szakál András Zsolt brassói erdészmérnök, Markó Attila helyettes államtitkár, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Tőke István csíkszeredai erdészmérnök, Dézsi Zoltán, gyergyószentmiklósi alprefektus, Kásler Pál hátszegi vállalkozó, Egyed Csaba baróti erdészmérnök, Dimény Zoltán berecki alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor, Sallai János széki polgármester, Borbély László marosvásárhelyi parlamenti képviselő, Csató Béla marosvásárhelyi főesperes, Péter Ferenc szovátai polgármester, Böndi Gyöngyike, nagybányai parlamenti képviselő, Bekő Tamás nagykárolyi polgármester, Varga Attila szatmárnémeti parlamenti képviselő, Antal István székelyudvarhelyi parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Lakatos Sándor zilahi mérnök kapott, továbbá a Közbirtokossági Hírvivő, sepsiszentgyörgyi havilap. /Kiosztották az Ezüstfenyő-díjakat. Tizennégy éves az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2004. február 2.
Nagybányán az RMDSZ baráti beszélgetésre hívta meg a város magyar egyházközösségeinek vezetőit, január 30-án. Az RMDSZ részéről Ludescher István, területi elnök, Böndi Gyöngyike, parlamenti képviselő, a megyei és városi önkormányzatokba megválasztott tanácsosok jöttek el. A megbeszélésen körvonalozódott, hogy a nagybányai egyházak támogatják az RMDSZ-t. Kritikai hangvétel is elhangzott az evangélikus-lutheránus pap részéről. /(Farkas E. Zoltán): Baráti beszélgetés az egyházak képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2004. március 4.
Márc. 2-án a képviselőház és szenátus együttes ülésén megszavazták az Interparlamentáris Unió Román Csoportja Igazgatótanácsának összetételére vonatkozó módosítást. Mivel az RMDSZ megvonta Pécsi Ferenctől az eddigi megbízatást, a szövetséget a jövőben Böndi Gyöngyike fogja képviselni a tanácsban. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 3. – 2659. sz./
2004. június 14.
Nagybányán a Németh László középiskola végzős diákjai jún. 10-én ballagtak. Böndi Gyöngyike képviselő elmondta, hogy 1989-ben csak egy fél magyar XII. osztály létezett a városban, most pedig négy. Ludescher István alpolgármestere kifejtette, hogy az RMDSZ megteremtette annak a lehetőségét, hogy szinte minden területen itthon a szülőföldön, anyanyelven tanulhasson mindenki. Dávid Erzsébet főtanfelügyelő-helyettes, Vlaicu Zsuzsa igazgató és Czumbil Csaba aligazgató búcsúszavai után okleveleket adtak át a legkiválóbb tanulóknak. /Farkas E. Zoltán: Újra ballagtak az érettségiző Németh Lászlós diákok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
2004. szeptember 9.
Koltóra sokan elmentek, hogy Petőfire és Júliára emlékezzenek, a Teleki-kastélyban lévő múzeumban. A rendezvény istentisztelettel kezdődött, majd megkoszorúzták a Petőfi-Júlia páros szobrot. Dávid Gyula irodalomtörténész, az EMKE országos alelnöke Petőfit emlékét idézte, majd Ratzky Rita, a Budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója mondott beszédet. A kastélykerti emlékműsort Koltó – újabban önálló magyar község -, polgármestere, Incze Zoltán nyitotta meg. Böndi Gyöngyike képviselő kijelentette: az RMDSZ „képes lesz Erdély egész magyarságának önállóságát megteremteni, a tulajdonképpeni autonómiát". /Farkas E. Zoltán: Petőfi boldog koltói napjaira emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
2004. október 12.
Kolozs megyében az RMDSZ parlamenti képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsorolására kiírt előválasztáson befutó helyre került az eddig is törvényhozói mandátummal rendelkező Eckstein-Kovács Péter és Kónya-Hamar Sándor, a második, szintén bejutó képviselői helyet pedig az előválasztásokon jó esélyekkel induló Máté András Levente kolozsvári önkormányzati képviselő szerezte meg. Nem végleges adatok szerint a hét végén Székelyföldön, Kolozs megyében és az RMDSZ Történelmi Máramaros szervezete által rendezett urnás előválasztásokon összesen több mint 80 ezren adták le a voksukat. Kolozs megyében a 80 ezer fős magyar lakosságnak mindössze 16 százaléka, azaz közel 14 ezer ember szavazott. Kolozsváron a 40 ezer szavazati joggal rendelkező magyarból csak 3400 ment el szavazni. Kovászna megyében Puskás Bálint Zoltán jelenlegi szenátor 10 571 szavazattal vezeti az RMDSZ szenátusi listáját. Második lett a szintén törvényhozóként dolgozó Németh Csaba. Háromszék képviselői listáját egy újonc, Antal Árpád András szociológus vezeti. Őt Tamás Sándor és Márton Árpád jelenlegi képviselő követi. Meglepetés született a szintén urnás előválasztásokat szervező nagybányai területi szervezetnél, ahol Böndi Gyöngyike jelenlegi képviselő csak a második helyen végzett, így szinte biztos, hogy nem fog újabb mandátumot tölteni a parlamentben. Itt bejutó helyre Bónis István került. /Borbély Tamás: Többnyire papírforma eredmények az előválasztásokon. Kolozsváron nagyon alacsony volt a részvételi arány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
2004. október 13.
Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2004. december 4.
A parlamenti választáson a nyolcéves gyakorlattal bíró Böndi Gyöngyike helyett dr. Bónis Istvánra szavaztak, ő lesz a jövőben Máramaros képviselője. A régi kisebbségi gondok nem rendeződtek. A Máramaros megyei magyarok Markó Béla államelnökjelöltre 12.915-en szavaztak, az RMDSZ szenátorjelöltjére 18.624-en, a képviselőjelöltre pedig 18.349-en. /Farkas E. Zoltán: Új időszak, új képviselet… régi gondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2005. január 4.
Nagy vitát váltott ki az, hogy Máramaros megye kormánybiztosának várományosát Böndi Gyöngyikében látja a jelenlegi kormánykoalíció. A román sajtó háborogott azon, hogy a megyének magyar prefektusa lehet. Ludescher István, Máramaros RMDSZ-es alpolgármestere, az RMDSZ területi elnöke kiemelte Böndi Gyöngyike alapos felkészültségét, utalván négyesztendős önkormányzati és nyolcéves intenzív parlamenti tevékenységére. /Farkas E. Zoltán: Lehet-e magyar prefektusa Máramaros megyének? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
2005. január 8.
Négy megyében ad magyar prefektust, nyolcban pedig az alprefektusi tisztségre is számíthat a romániai magyar érdekvédelmi szövetség. A kormány január 7-i ülésén született döntés szerint Kovászna, Máramaros, Beszterce-Naszód és Krassó Szörény megyében szerezte meg az RMDSZ a vezető beosztásokat. Kovászna megyében a prefektusi tisztséget György Ervin, a helyi kábelszolgáltató vállalat igazgatója fogja betölteni. A 43 éves politikus az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom platformjának az alelnöke, Kolozsváron végzett geológia szakon. Borbély László, a közmunkálatokért és területrendezési ügyekért felelős miniszter az új kinevezésekkel kapcsolatban elmondta: a mostani négy prefektusi és nyolc alprefektusi hely megszerzése arról tanúskodik, hogy az RMDSZ az 1996-os első kormányszerep-vállalásához képest megerősödött. Akkor még csak két prefektusa és öt alprefektusa volt a szervezetnek, a mostani négy prefektussal és nyolc alprefektussal viszont a magyarok lakta romániai területeknek több mint nyolcvan százalékát lefedik. Máramaros megyében az eddig parlamenti képviselőként dolgozó Böndi Gyöngyike lett a prefektus, Beszterce-Naszód megyében pedig az RMDSZ megyei szervezete elnökét, Szilágyi Jánost nevezték ki ebbe a tisztségbe. A szövetség a krassó-szörényi prefektusi tisztséget is megkapta, még nem lehet tudni, hogy kit neveznek ki. /Négy prefektust és nyolc alprefektust ad az RMDSZ. Kovászna megyében heves tiltakozást váltott ki magyar vezető kinevezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2005. január 10.
Élesen bírálták a román pártok az RMDSZ-es kormánymegbízottak kinevezését. A tiltakozó háromszéki román pártok képviselői távol maradtak György Ervin, Kovászna megye új prefektusának hivatalos beiktatásáról. A Kovászna megyei román pártok megígérték, hogy tiltakozó akciójukat minden törvényes eszközzel folytatják. Első alkalommal nevezett ki a kormány női prefektust, ugyanakkor Böndi Gyöngyike személyében először van Máramaros megyének magyar prefektusa. Böndi Gyöngyike 1997–2004 között parlamenti képviselő volt. Krassó-Szörény megyében Seres Péter 41 éves resicabányai gépészmérnököt jelölte az RMDSZ a prefektusi tisztségre. Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye új prefektusa elmondta, tevékenysége során a törvény és az alkotmány betűjét tartja szem előtt. Szilágyi János az RMDSZ területi szervezetének 58 éves elnöke végzettségét tekintve kertészmérnök. 1990-ben parlamenti képviselőnek választották, másfél év után lemondott mandátumáról, mert jobbnak látta visszatérni a szakmájához. A Bihar megyei RMDSZ csalódásként élte meg, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a kormány nem nevezte ki alprefektusnak az RMDSZ jelöltjét. Hargita megyében Constantin Strujant nevezte ki a kormányfő prefektusnak. „Mi RMDSZ-es prefektust szerettünk volna, de a döntés a miniszterelnököt illeti” – mondta Ráduly Róbert, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke. Arad megyében Horváth Levente megyei tanácsos lett az alprefektus. Az egyeztetések szerint Szilágy megyének RMDSZ-es alprefektusa lesz, e tisztség valószínű várományosa Végh Sándor. Szatmár megyében az alprefektusi tisztség folytonosságát Riedl Rudolf személye jelenti, aki az RMDSZ színeiben második mandátumát fogja kezdeni. Maros megyében az alprefektusi feladatkört továbbra is az RMDSZ-es Burkhardt Árpád látja majd el, aki 1990 óta tölti be ezt a tisztséget. /Munkába állt három magyar prefektus. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./
2005. február 3.
Böndi Gyöngyike Máramaros megyei prefektussal és Ludescher István nagybányai alpolgármesterrel folytatott megbeszélést február 1-jén a hat magyarországi országgyűlési képviselő, akik a Transgold Rt. aranykitermelő vállalatnál is helyszíni szemlét tartottak. A Nemzeti Fórum Lezsák Sándor vezette küldöttségét az RMDSZ területi politikusai beavatták a megye és Nagybánya magyarságának mindennapi életébe. /R. Sz.: Nagybányával ismerkedtek Lezsákék. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 10.
Böndi Gyöngyike, Máramaros megye új prefektusa érdekes kihívásnak tekinti ezt a feladatot, közölte a vele készített interjúban. A sajtó egy része nem üdvözölte a beiktatását. Kiáltvány is megjelent az egyik helyi lapban Böndi Gyöngyi fejét akarjuk! címmel. Emellett napvilágot látott több más olyan írás is, amelynek tartalma kimeríti a rágalom fogalmát. Azonban nem pereskedik, szerinte ezek az írások megrendelésre készültek. A magyar iskolákra és különféle kulturális intézmények segítését napi feladatának tekinti. /Cseke Péter Tamás: „A fejemet akarták” Interjú Böndi Gyöngyike Máramaros megyei prefektussal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./
2005. február 25.
RMDSZ a kormányban, a prefektúrákon és az országos intézményekben: Kormányban Markó Béla – a művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt – távközlési és informatikai miniszter, Borbély László – közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter, Winkler Gyula – kereskedelmi megbízott miniszter. Államtitkárok Cseke Attila Zoltán – Kormányfőtitkárság, Csutak István – Integrációs Minisztérium, Demeter Attila – Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Jakab István – Pénzügyminisztérium, Korodi Attila – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Kötő József – Oktatási és Kutatási Minisztérium, Markó Attila – Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatala, Niculescu Tóni – Külügyminisztérium, Székely Ervin – Egészségügyi Minisztérium. Prefektusok Szilágyi János – Beszterce, Böndi Gyöngyike – Máramaros, György Ervin – Kovászna, Madaras Lázár – Mehedinti. Alprefektusok Burckhárdt Árpád – Maros, Dézsi Zoltán – Hargita, Horváth Levente Ákos – Arad, Marossy Zoltán – Temes, Riedl Rudolf – Szatmár, Seres Péter – Krassó-Szörény, Szakál András – Brassó, Végh Sándor – Szilágy. Központi intézményekben Asztalos Csaba – Elnök, Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács, Birtalan József – Elnök, Közalkalmazottak Ügynöksége, Péter Elek – Vezérigazgató, Országos Ásványvíz Társaság, Tánczos Barna – Vezérigazgató, Állami Mezőgazdasági-tulajdon Ügynökség, Varga Gábor – Elnök, Szabadalmi és Találmány Hivatal, Gáspárik Attila – Alelnök, Országos Audiovizuális Tanács, Neményi József – Alelnök, Országos Versenytanács. /RMDSZ a kormányban, prefektúrákon és az országos intézményekben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./
2005. május 13.
Böndi Gyöngyike közgazdász nyolc évig képviselőként a frakció egyik legszorgalmasabb és törvénykezdeményezéseit, -módosításait tekintve egyik legeredményesebb tagja volt, a választások után pedig az RMDSZ Máramaros megye prefektusának javasolta őt. Öt hónapja tölti be a funkciót. Elmondta, hogy Máramaros megye fejlődését tekintve, a vidék sajátosságaiból kell kiindulni. A megyében a bányászat dominált, amely lassan megszűnik. 2007-ig teljesen felszámolják a bányaipart és lépni kell, hogy megtalálják a megélhetés útját. Elsősorban a turizmus fejlesztésére gondoltak. Az élő néphagyományra lehet építeni. A ma is kézimunkával díszített népviselet, a fa lakóházak megfogják a látogatót. Mintegy hatvanezer magyar él a megyében, meg kell őrizni az iskolákat és a kulturális intézményeket. A megyében két magyar nyelvű líceum működik.- Kezdetben nehezen fogadták el, hogy nő töltse be a prefektusi funkciót. Az első hónapokban a helybeli román sajtó támadta őt, de nem válaszolt a támadásokra. Végigjárta az egész megyét. Az emberek most már bizalommal keresik fel őt. /Béres Katalin: Asszonynak lenni a prefektusi székben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2005. május 27.
Május 24-én óriási mennyiségű csapadék zúdult a településre, a Nagybánya városhoz tartozó Felsőfernezely negyed 50 családi házát elöntötte a víz. A feketepataki és a blidári utcák gyakorlatilag vízmederré váltak: a víz házakat, udvarokat, közutat sem kímélt sodrásában. Böndi Gyöngyike kormánybiztos azonnali lépéseket rendelt el. Ötszáz homokzsákot helyeztek el a kritikusabb helyekre és felmérték a helyzetet. Tíz embert ki kellett lakoltatni. /(Farkas E. Zoltán): Az ítéletidő következményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
2005. július 4.
Borbély László közlekedési, építkezési és idegenforgalmi tárca nélküli miniszter és Gilyán György, a magyar kormány államtitkára és Máramaros, Szatmár valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetői tanácskoztak Máramaros megye székhelyének Millennium Központjában július 1-én. A téma a Nagybánya – Nyíregyháza gyorsforgalmi út megvalósítása volt. A házigazdákat Böndi Gyöngyike kormánybiztos, Kovacs Marinel – a megyei tanács elnöke, Cristian Anghel és Ludescher István, Nagybánya polgár- illetve alpolgármestere és a megyei testület alelnökei képviselték. Ezután a miniszter, a prefektusasszony és kíséretük Felsőbányára is ellátogattak, ahol a miniszter a város ivóvízgondjaival ismerkedett. /Farkas E. Zoltán: Román és magyar kormánytagok látogattak Máramaros megyébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
2005. november 29.
Cianid tartalmú folyadék vagy zagy került a hétvégén a Csiszla-patakba, onnan pedig a Tiszába ömlő Visó folyóba a borsabányai bányavállalat ércelőkészítő üzeméből. A vegyszerek között nátriumcianid is volt. Böndi Gyöngyike prefektus összehívta a Máramaros megyei katasztrófavédelmi bizottságot, amely elrendelte a vízminőség ellenőrzését. A vállalat nem jelentette a törvényszabta időn belül a szivárgást, ezért a Remin Társaságot 27 ezer új lejre bírságolták. Madalin Mihailovici, az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) vezetője kijelentette, nem juthat magyar területre a Visó folyón levonult ciánszennyezés. Politikai vitát váltott ki Magyarországon az újabb romániai ciánszennyezéses eset. A legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz a kormányzati intézkedéseket hiányolta, és az ügy kivizsgálását kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől. /Farkas Zoltán: Újabb ciánszennyezés a Tiszán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ – Nem lehet megengedni, hogy a ciánszennyezés állandóan fenyegesse Magyarországot, fel kell lépni ellene – jelentette ki Sólyom László magyar köztársasági elnök november 28-án. – Nagy szerencse, hogy nem történt nagyobb baj, de ez nem döntő szempont. Tűrhetetlen, hogy a szennyezés veszélye állandóan fennáll. Fel kell lépni ellene, meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak erre, beleértve az egyeztetést és a nemzetközi egyezményeket – mondta a köztársasági elnök a romániai Visó folyó ciánszennyezése kapcsán. Legutóbb 2000-ben történt hasonló baleset Romániában, amely akkor teljesen tönkretette a Tisza élővilágát. /Ismét ciánpánik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2005. december 29.
Kellemetlen meglepetés érte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét: a koalíciós „partnerek” ismét megszegték ígéretüket, és az előzetes megállapodások ellenére megakadályozták, hogy az elkövetkező tíz évben az RMDSZ jelöltje töltse be az egyik alprefektusi tisztséget. Korábban azt ígérték, hogy a tisztség betöltésére kiírt versenyvizsgán a többi koalíciós párt nem állít ellenjelöltet, de nem így történt. Az RMDSZ jelöltjét nem is engedték szóhoz jutni, a vizsgáztató bizottság szerint Fekete Emőke nem felel meg a követelményeknek, mivel nincs megfelelő számú munkaéve. A prefektusok jogállásáról szóló törvény módosítása következtében január 1-től a prefektúrák főtitkárai alprefektusokká válnak, így valamennyi megyében a prefektusoknak két helyettese lesz. Mivel Kolozs megyében Silviu Hentz prefektúrai főtitkár nemrég tragikus hirtelenséggel elhunyt, versenyvizsgát szerveztek a megüresedett állás betöltésére. A bizottság tagjai előre eldöntötték, ki lesz a sikeres vizsgázó. Január 1-jétől a prefektusok többé nem közméltóságok, hanem főköztisztviselők. Eddig a prefektusok az aktuális kormánypártot/kormánypártokat képviselték, könnyen le lehetett őket váltani. A prefektusokkal több esetben visszaéltek pozíciójukkal, erőteljesen beavatkoztak az önkormányzatok tevékenységébe. A prefektusok nagy része máris lemondott párttagságáról és a különböző párttisztségekről. Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője megerősítette: az RMDSZ négy prefektusa (Böndi Gyöngyike Máramaros, György Ervin Kovászna, Madaras Lázár Mehedint és Szilágyi János Beszterce-Naszód megyékből), illetve 8 alprefektusa kilépett az RMDSZ-ből. /Kiss Olivér: Nem lesz RMDSZ-es alprefektus Kolozs megyében. Újabb koalíciós átverés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2006. január 16.
A hét végén rendezték meg Zilahon a Nők a Nőkért Szövetség első országos konferenciáját „A nők szerepe az Európai Unióban” témakörrel, ugyanakkor áttekintették a hazai helyzetet is. A szövetséget civil szervezetként 2004-ben jegyezték be a marosvásárhelyi bíróságon, elnöke Böndi Gyöngyike, Máramaros megyei prefektus. A szervezetet Szabó Annamária irányítja Marosvásárhelyről, alelnökei segítik tevékenységét azokban a megyékben, ahol már működik a szervezet. A konferencián Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor tartott előadást az európai uniós helyzetről és gyakorlatról. Az RMDSZ 110 tagú Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) mindössze két nő van. /Józsa László: Nők a nőkért – első országos konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
2007. március 8.
Az RMDSZ-ben a többségében férfi szövetségi képviselők sorozatosan elutasítják a nők számarányos képviseletének bevezetését. Ez a fajta magatartás nem csak az RMDSZ-re, hanem egész Romániára jellemző. Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette, már hosszú ideje javasolja, állapítsanak meg egy kvótarendszert, azonban az RMDSZ különböző ürügyekkel elutasítja az ilyen kezdeményezéseket. A szenátor demagógiával vádolja mind Frunda Györgyöt, az SZKT elnökét, mind pedig Márton Árpád képviselőt, akik a javaslat elutasítása mellett érveltek. Böndi Gyöngyike jelenleg Máramaros megye prefektusa. 1996 és 2004 között két mandátumot is szerzett RMDSZ-es képviselőként. A prefektus elmondta: nem azért került a bukaresti parlamentbe, mert az RMDSZ-be „kellett volna néhány nő”, hanem munkája miatt. „Mindenért úgy küzdöttem meg, mint egy férfi” – vallja. Nem ért egyet a „kvóta-rendszerrel”: azért toborozzanak nőket a parlamentbe, hogy az arányok rendbe legyenek. Dr. Papp Kincses Emese író, egyetemi tanár, az RMDSZ Hargita megyei tanácsosa leszögezte, sohasem volt kisebbrendűségi érzése. Hozzátette: a középgenerációt még mindig elriasztja az „elvtársnők” pártutasításos előmenetele, Elena Ceausescu emléke, aki öt elemivel akadémikus volt és számos nyugati egyetem díszdoktorává választotta. A hagyományos magyar családmodell nem teszi lehetővé a nők politikai szerepvállalását. Dr. Papp Kincses Emese jelen volt azon a SZKT-n, ahol Eckstein javasolta, hogy minden listára tegyenek fel nőket is, és szégyellte magát, amikor Frunda György gúnyos kommentárja után a képviselők felszabadult nevetéssel leszavazták a javaslatot. Az RMDSZ-ből egyébként nemcsak a nők szorultak ki, hanem olyan kontraszelekció érvényesült, hogy számos, a jelenlegi vezetéssel szemben kritikát megfogalmazni merészelő, elkötelezett férfi is távozni kényszerült a politikai életből. Frunda György szenátor egyetért azzal, hogy az RMDSZ alapszabályzatában rögzíteni kell a nők kötelező jelenlétét, de nem harminc százalékban, ahogyan azt Eckstein-Kovács Péter javasolta. Szerinte tizenöt százalék lenne az elfogadható. /Kevés nő vállal szerepet a hazai közéletben. Az RMDSZ következetesen elutasítja a nők számarányos képviseletét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
2008. augusztus 1.
A hatóságok igyekeznek eltakarni, meghazudtolni azokat a környezeti katasztrófákat, amelyekért ők a felelősek, amelyek forrását már évek óta fel kellett volna számolni. Szomorú, hogy nincs kivétel román és magyar nemzetiségű tisztségviselő között, egyformán csúsztat és szépíti a dolgokat mindkettő. A Borsabányán július 26-án bekövetkezett gátszakadás nyomán hatalmas mennyiségű zagy zúdult a Colbul II derítőből, az alatta elhelyezett Colbul I-be. Csak a csoda mentette meg a gátat az átszakadástól és a Visót meg a Tiszát egy újabb hatalmas méretű élővilág-haláltól. A hatóságok az érintett Ukrajna és Magyarország illetékes hatóságainak őszinte tájékoztatása helyett – erre nemzetközi egyezmények kötelezik őket – az egész balesetet letagadták. Kivétel volt Mircea Man, Máramaros megye tanácselnöke, aki őszintén elmondta a sajtónak: Máramaros megyében számtalan hasonló állapotban lévő derítő létezik, amelyek a veszélyt jelentenek a környezetre. Szerinte ezeket mielőbb fel kellene számolni. Lucia Ana Varga, a környezetvédelmi tárca államtitkára és Böndi Gyöngyike Máramaros megyei prefektus továbbra is azt állította: nem történt szennyezés, minimális szintű a baj. Az RMDSZ-es prefektus asszony felhívta a megye hivatalosságainak a figyelmét: ne fecsegjenek, „még nemzetközi botrány és per lehet az ügyből”. A borsabányai ügyről már tud a közvélemény. Azonban a július 16-án az Aranyoson végbement, jelentős halpusztulással együtt járó katasztrófáról sem a környezetvédelmi tárca, sem a vízügyi hatóságok nem szóltak. A balesetről tájékoztatni kellett volna Magyarországot. Korodi Attila miniszter magatartása Európában elfogadhatatlan. Ezekről a környezeti balesetekről legalább utólag tájékoztatást kell adni. Az RMDSZ-nek pedig – kormánytényezőként – komoly figyelmeztetésben kell részesítenie tisztségviselőit. /Tibori Szabó Zoltán: Folyik a zagy – és a hazudozás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2009. január 17.
Hamarosan megnevezi a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokat a személyeket, akik az egykor liberális, illetve RMDSZ-es színekben megválasztott prefektusokat és alprefektusokat váltják majd a megyék élén. Az egyezség értelmében azokban a megyékben, ahol a megyei tanácselnök például demokrata-liberális, a prefektusi tisztségre is ez a párt jelölhet és fordítva. Eszerint 17 megyében PSD-s, 14-ben pedig PD-L-s berkekből származó prefektust neveznek ki. Abban a 10 megyében, ahol más párt adja a megyei tanácselnököt, a prefektusi tisztségeket fele-fele arányban osztják el egymást közt a hatalmon lévő pártok. A tervek szerint Kovászna megyében az RMDSZ-es György Ervin helyébe PSD-s prefektus kerülne. A kormánypárt „nagyvonalú” ajánlata szerint meghagynak egy alprefektusi tisztséget az RMDSZ-nek, ha az lemond a megyei tanács egyik alelnöki tisztségéről a szociáldemokraták javára. Az RMDSZ másik két prefektusa, a máramarosi Böndi Gyöngyike, illetve a beszterce-naszódi Szilágyi János helyébe PD-L-s jelölt kerülhet, de nem kizárt azonban, hogy mindkettőt alprefektussá minősítik vissza. /Prefektusokat és alprefektusokat cserélne a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
